2014. május 4., vasárnap

Könyvszaporulat - április

Ez az április valóban egy szeszélyes és fura hónap volt. Nemcsak az időjárást, hanem az olvasási és könyvvásárlási kedvemet tekintve is. Valami történt velem az elmúlt hónapok során, mert nem falom úgy a könyveket, mint régen, sokkal több időt szánok egy-egy történetre és sokkal fontosabbá vált az számomra, hogy jó és különleges könyveket olvassak, mint az, hogy csak úgy találomra pakoljak mindenfélét a kosaramba. (Öregszem? :)) Rájöttem talán, hogy az időm véges, jó könyvből meg sok van, szóval megéri válogatni és hallgatni a megérzéseinkre (vagy megvárni, hogy egy-egy adott könyvről kedvenc bloggereink mit nyilatkoznak - én már sokat spóroltam magamnak ezzel!). Idén tényleg tudatosan igyekszem visszafogni a vásárlási kirohanásaimat és ez nem is nehéz. Ez történt áprilisban is. Bár itt volt a Könyvfesztivál (ami idén kimaradt, de a világ nem dőlt össze miatta) és képzeletben fentem a fogam jó sok új megjelenésre, a végső mérleg csupán 3 új könyv lett.

Az első Pablo de Santis Párizsi rejtély c. krimije volt a Kossuth Kiadó Spanyol-krimik sorozatából, amelyet egy jelentős mértékű akció keretében szereztem be. Összességében nem volt egy rossz könyv, kriminek igazán jó kis csavaros történetet kaptam, de maradéktalanul mégsem tudtam megszeretni, mert kicsit nehezen csúszott, sokszor elvesztem a történetben.

A második könyv, amely a polclakók táborához csatlakozott Ben Aaronovitch London folyói c. története volt. Nagyon tartottam ám tőle, mert az urban fantasy nem éppen az én terepem, viszont baromira is vonzott a történet, meg hát szeretem magam kipróbálni egy kicsit a komfortzónámon kívül is és összességében nagyon jól szórakoztam rajta. Tipikusan olyan könyv ez, amikor úgy jössz haza a munkából, hogy most aztán valami totál őrült sztorira vágysz, hogy el tudd feledni a napi hülyeségeket, az embereket, akik a BKV járművein úgy gázolnak át rajtad, mintha láthatatlan lennél, szóval amikor magad mögött akarod hagyni egy kicsit ezt a szürke, monoton világot. Ha bárki ezt érezte vagy érezné manapság, szerintem ne habozzon kézbe venni a London folyóit, nem fog csalódni!

A harmadik szerzeményem Patrick Ness A daruasszony c. könyve volt. Erre már nagyon rá szerettem volna rátenni a kezem, szóval megjelenése után nem is haboztam a beszerzésén. Már ezt is sikerült azóta elolvasnom és még mindig nem tudom eldönteni, hogy hová is tegyem ezt a könyvet az olvasmányaim között. Az biztos, hogy hatott rám, volt, hogy egy-egy mondat fölött elidőztem, mert olyan igazságot mondott ki, vagy egy-egy jelenetnél gombóc nőtt a torkomban, sőt, még álmodtam is vele, pontosabban darukkal, szóval megérintett és csak annyit így elöljáróban, hogy mindannyiunkra ránk férne szerintem az életünkben egy ilyen találkozás egy daruasszonnyal.

Tehát az áprilist összesen 3 könyvvel sikerült megúsznom, szerintem egész jó vagyok eddig, ha az évet nézem a beszerzéseim kb. a tavalyi év felét teszik ki (időarányos áprilisig persze). Ami meg még mindig örömmel tölt el, hogy az új beszerzéseket eddig el is olvastam (egyedül Ulickaja Surikja vár még a sorára, bár őt ajándékba kaptam).

4 megjegyzés:

zakkant írta...

A Daruasszony és a London folyói nálam is fent vannak a "ki kell olvasnom minél hamarabb" listámon. Patrick Ness-szel volt alkalmam találkozni nemrég, és ez extrán érdekel.

katacita írta...

Szuper szerzemények, főleg második meg a harmadik :)
Mostanában én is igyekszem törekedni arra, hogy minél kevesebb töltelékkönyvet olvassak, aztán persze mindig becsúszik egy-egy, de hát nem vagyok jós :)

theodora írta...

A kevesebb több elvét vallom én is, és szerintem is jobb ha az ember lassabban olvas és jobban élvezi az adott könyvet. Én már évek óta 'küzdök' ezzel, hogy ne habzsoljam őket :)
A London folyóira egyre kíváncsibb vagyok! :)

Nikkincs írta...

zakkant: A London folyói szerintem irtó humoros, legalábbis én bírtam benne a főszereplő srác benyögéseit :) Mihamarabb kerítsd sorra őket!

katacita: ez elkerülhetetlen szerintem, mármint, hogy néha becsússzon egy-két gyengébb, de legalább így jobban tudjuk értékelni a valóban jókat.

theodora: ugye? Nekem az idei évem erről szól. Tavaly ilyenkor kb 10-15 könyvvel többet olvastam már el, és bár nagy vonalakban emlékszem mindegyikre, van azért olyan, ami "átfolyt" rajtam.
Neked tuti tetszene, szóval hajrá vele! (Ez is sorozat ám, de önállóan is megállja a helyét.)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...